Örömködő

Ez lenne a Dühöngő ellenpólusa Aki szeretné megosztani a játékbeli örömteli pillanatokat, egy-egy rendkívüli sikerélményt, egy különleges festék, armor stb beszerzése fölött érzett tulajdonosi büszkeségét, vagy aki szimplán kiegyensúlyozná a játékban még mindig fellelhető kezdeti nehézségek okozta frusztrációkat a gyerekes boldogsággal, amihez annyi is elég, hogy van szép új játékunk, az lesz szíves ezeket itt megosztani guild-társaival

Örömködni is éppen ugyanolyan jó, mint dühöngeni

Ma nagyon örültem, amikor egy számomra még ismeretlen területen vaníliát találtam
Már annyi receptben láttam, és nem találkoztam még vele, és komolyan jól esett, hogy esett Gyorsan össze is dobtam 1-2 vaníliás csamit

Annyira boldog voltam amikor megcsináltam két főkarimmal az asura puzzlet a kezdőhelyükön
Soha mégegyszer nem akarok azzal szenvedni xD

Tegnap sikerült teljesítenem az első jumping puzzle-t! Amennyire én nem szeretem és tartok a vistaktól, úgy voltam vele, hogy a jumping puzzle közelébe sem fogok soha merészkedni, mert továbbra sem értem, miért kell egy MMORPG játékba ügyességi elemeket beleszőni... A tegnapit sem oldottam volna meg egyedül, de ott volt Emoticon, Pehely, Belizar Gai Din és Nibindar, akik egyfelől segítettek, másfelől tartották bennem a lelket, hogy ne dobjam ki a laptopot az ablakon a harmadik félreugrás után Nagy köszönet érte!

Sajnáltuk volna a gépet...

Salute
Nibindar

Oh, Saury, ez volt az első jp? Gratu )

Innentől csak felfelé vezet az út, és majd meglátod, azt fogod a wikin böngészni, hogy mi a következő (legalábbis velem ez történt

Belizar Gai Din írta:

Oh, Saury, ez volt az első jp? Gratu )

Innentől csak felfelé vezet az út, és majd meglátod, azt fogod a wikin böngészni, hogy mi a következő (legalábbis velem ez történt

Igen, legeslegelső Jó lenne, ha egyedül is tudnék csinálni JP-t, mert az mégis csak bántja az önérzetemet, hogy csak segítséggel vagyok képes végig menni egy ilyen feladaton... Veterán gw-s létemre... érted

Értem én, értem

Saury - ne qaggódj - én is csapatban szeretek menni - egyedül sokkal nehezebb - az egyik JP-n úgy haltam meg, hogy már ott voltam a ládánál, már a bossnak éppenhogycsak egy pici élete volt - erre az egyik rosszul értelmezett dodge miatt legurultam a szikláról, és placccs... szóval mindenképp jobb csapatban menni, hátha ilyenkor ott egy mesmer, aki visszateleportál

üdv
Mokhra

Már megint ez a mesmer teleport...
Egyébként wvw-n azért szoktam vele nagyokat szívni, mert jp után elfelejtem visszaállítani és egy kis ramazuri közben negyon tud hiányozni a slotból a támadó skill

Salute
Nibindar

zsolthy írta:

Már megint ez a mesmer teleport...

Hát mert egy életünk, több halálunk, egy mesmerünk Ez a csodarecept

Notiról tolom a játékot és néha elő fordulnak ehhez hasonló kacagtató hibák: